A Gyógyszer.Ész FB oldalon most megjelent Helicobacter - Parkinson-kór cikkhez egy rövid komment.

Sokáig nehezen volt elképzelhető, hogy a "nem fertőzéses", tehát pl. szív-érrendszeri, idegrendszeri, pszichés és egyéb csoportba sorolható betegségek okai, kiváltó tényezői között kórokozó baktériumok is szerepelhetnek. 

A sort ilyen értelmben az 1980-as években az ausztrál Robin Warren nevű kutató által felismert Helicobacter pylori nyitotta meg. Warren felismerte, hogy ez a baktérium gasztritiszes és gyomorfekélyes betegek esetén jelen van, de kapcsolatba volt hozható a nyombélfekéllyel, sőt bizonyos értelemben a gyomorrákkal is. 

Ez a felismerés szakmai körökben eleinte igen nagy ellenállással találkozott, mivel az akkori szemlélet szerint a fekélybetegséget a savtúltengés okozza, azon kor gyógyszerei is egyértelműen erre voltak beállítva, a savtúltermelés csökkentésére. Néhány év után elfogadottá vált a H. pylori szerepe, sőt a terápiás ajánlásokba bekerült, hogy a különböző típusú savcsökkentők mellett a H. pylorit ki kell irtani (nem minden esetben van jelen!), és erre megfelelő antibiotikus kezelés kell - a fekélybetegnek.

Az orvostudomány és a kutatás fejlődésével egyre több esetben kezd nyilvánvalóvá válni, hogy baktériumok és egyéb kórokozók is generálhatnak teljesen más jellegű (szív-érrendszeri, idegrendszeri, pszichés stb.) betegségeket. Természetesen nem kizárólag a bakteriális fertőzés az ok, de ez is szerepet játszik.

Az utóbbi időben egyre népszerűbben bemutatott "bél-agy tengely" ismerete is közrejátszik mindebben.

Az orvostudomány szemlélete folyamatosan változik, alakul. Jelenleg úgy tűnik, hogy egyre inkább a fertőző "ágensek" felé kell fordulni, más betegségek esetén, ami azt is jelenti, hogy terápiás berögzöttségek, "protokollok" egyik percről a másikra megváltozhatnak.

A képen: Helicobacter pylori (forrás: wikipedia)